Néhány hasznos tanács

Előbb-utóbb mindenki szembe kerül ezzel a kérdéssel. Természetesen az „iskolai karrier” kezdetekor a gyereknek sok esetben nincsen beleszólása az iskola kiválasztására. A döntéshozatal során általában a következő két meghatározó faktor játszik különösen nagy szerepet: környezeti és anyagi lehetőségek. Az előbbit nem lehet könnyen befolyásolni, úgymond be kell illeszkedni. Az utóbbi viszont sok mindent megkönnyíthet, de ugyanúgy meg is nehezíthet.

Értelem szerűen a szülő megpróbálja a gyerekét az okulás és szocializálódás érdekében a fent említett körülményekhez képest a legjobb iskolába beadni. Felettébb fontos, hogy a gyerek jól érezze magát, de egyben tanuljon is! Rövid idő alatt némi felelősségérzetnek benne is ki kell alakulnia, mely csak a későbbiekben tudatosul igazán. Általános iskola alsó tagozatos képzésében Magyarországon nem lehet túl nagy eltéréseket észrevenni az iskolák infrastrukturális felszereltségétől eltekintve.

Rendkívül fontos, hogy az iskola a kezdetektől fogva biztosítson nyelvoktatást. Természetesen ennek előfeltétele, hogy a tanárok is beszéljék a nyelvet és általános iskolai tanárhoz méltó szinten tudják azt oktatni. Léteznek már külön két tannyelvű általános iskolák is, melyekben erre a szempontra különösen nagy hangsúlyt fektetnek.
A negyedik évben kerül a gyerek és a szülő az első nagyobb választás elé: tovább folytassa-e a gyerek a tanulmányait az általános iskolában, vagy menjen esetleg gimnáziumba? Fontos megjegyezni, hogy az általános iskola rendes kijárása nem jelent hátrányt, hiszen a gimnáziumba az után is lehet felvételt nyerni. Megfigyelhető azonban, hogy a nyolcosztályos gimnáziumba küldött gyerekek számára nehézséget okoz elszakadni az általános iskolától. A nagy változás abban rejlik, hogy az általános iskola által nyújtott tananyag és a megszokott tanárok, barátok és nem utolsó sorban a szabadságérzet le lesznek cserélve. Ez a legtöbb gyereket sokkhatásként éri, nem beszélve a gimnáziumi elvárásoktól, hiszen azok általában sokkal precízebb munkát és odafigyelést követelnek meg.
A középiskolába való beilleszkedés és kezdet egyszerűbbnek bizonyul, hiszen a gyerek optimális esetben 8 éven át egy társaságban volt és nőtt fel, ezért a váltás nem olyan szintű mint a kisgimnazisták esetében.
Az érettségi letétele után következik a második nagy válaszút: továbbtanulni vagy dolgozni? Ebben a korban már döntésképesek a tanulók és vannak elképzeléseik, amik nagy részben az iskola által nyújtott tananyag és élmények által születnek meg.

A bevezetőben említett körülmények ez esetben is nagy szerepet játszanak. Ezektől eltekintve viszont nagyon fontos, hogy a gyerek véleményét meghallgassuk, illetve bizonyos szintű döntésszabadságot adjunk neki. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az eddigi iskolai tanulmányok elegendőek és tud munkát szerezni, ne akadályozzuk meg ebben. A tanulási lehetőség később is fennáll.

Az egyetemet illetve főiskolát választóknak pedig arra kell nagyon ügyelniük, hogy ne olyan ’divattárgyat’ tanuljanak, ami amúgy nem érdekli őket, hanem a tényleges érdeklődési körüknek megfelelő szakot válasszanak. Ez nagyban megsegíti a tanulást.

Az iskolában adódó lehetőségeket – például külföldön való tanulás cserekapcsolaton keresztül vagy az egyetemen egy külföldön eltöltött szemeszter – nemcsak rengeteg tapasztalatot, hanem elengedhetetlen önbizalmat is ad az iskolai éveket követő nagybetűs élethez.

Képek






Oldalak

    Gyakori keresés

    Új keresés

    Képek






    Oldalak

      Gyakori keresés

      Új keresés